címmel nyílt kiállítás olyan könyvekből, amelyeket 1989 óta senki sem kölcsönzött ki.
A kötetek hétfő kivételével mindennap 10 és 18 óra között ingyenesen böngészhetők a Centrális Galériában, április 22-ig
A Centrális Galériában ötezer kötet közül válogathatnak a látogatók, a gyűjteményben 1945 és 1989 között megjelent, magyar nyelvű, általános érdeklődésre számot tartó könyvek szerepelnek.
A szervezők 240 ezer címből válogatták ki az ötezer művet. A tárlat egy fiókkönytárra emlékeztet, ahol könyvtári tematika szerint vannak elrendezve a kötetek. A merítésben mindenféle alkotás szerepel: vannak értékes művek, amelyek a rendszerváltás után kimentek a divatból, akadnak szocialista kultúrpolitikai kiadványok, és olyan szakkönyvek, amelyeket témájuk miatt meghaladott a kor.
Dobó Katalin, az OSA Archívum főkönyvtárosa szerint sokat számít, hogy az ELTE Egyetemi Könyvtárának állományából válogattak, ezért nem lehet általánosítani, hiszen egy másik intézményben akár kedvelt olvasmány is lehetett egy-egy mellőzött kötet. Érdekesség, hogy a „halott könyvtárba” került Szilvási Lajos csaknem teljes életműve, akinek könyveit 1989 előtt rongyosra olvasták.
A kiállítás látogatói nem csak azzal támaszthatják föl a halott könyveket, hogy beleolvasnak a művekbe. Az olvasásra ajánlott alkotások egy néhány soros ajánlóval együtt egy külön polcra kerülnek. A szervezők írókat, irodalmárokat is felkértek, válasszanak ki öt elfeledett könyvet, az erről szóló beszélgetések felvételei pedig megtekinthetők a tárlaton.
A kötetek hétfő kivételével mindennap 10 és 18 óra között ingyenesen böngészhetők a Centrális Galériában, április 22-ig
A Centrális Galériában ötezer kötet közül válogathatnak a látogatók, a gyűjteményben 1945 és 1989 között megjelent, magyar nyelvű, általános érdeklődésre számot tartó könyvek szerepelnek.
A szervezők 240 ezer címből válogatták ki az ötezer művet. A tárlat egy fiókkönytárra emlékeztet, ahol könyvtári tematika szerint vannak elrendezve a kötetek. A merítésben mindenféle alkotás szerepel: vannak értékes művek, amelyek a rendszerváltás után kimentek a divatból, akadnak szocialista kultúrpolitikai kiadványok, és olyan szakkönyvek, amelyeket témájuk miatt meghaladott a kor.
Dobó Katalin, az OSA Archívum főkönyvtárosa szerint sokat számít, hogy az ELTE Egyetemi Könyvtárának állományából válogattak, ezért nem lehet általánosítani, hiszen egy másik intézményben akár kedvelt olvasmány is lehetett egy-egy mellőzött kötet. Érdekesség, hogy a „halott könyvtárba” került Szilvási Lajos csaknem teljes életműve, akinek könyveit 1989 előtt rongyosra olvasták.
A kiállítás látogatói nem csak azzal támaszthatják föl a halott könyveket, hogy beleolvasnak a művekbe. Az olvasásra ajánlott alkotások egy néhány soros ajánlóval együtt egy külön polcra kerülnek. A szervezők írókat, irodalmárokat is felkértek, válasszanak ki öt elfeledett könyvet, az erről szóló beszélgetések felvételei pedig megtekinthetők a tárlaton.
