1997 óta
Már az 1791. évi országgyűlés tudományi bizottsága felvette programjába a katonai és képzőművészeti akadémián kívül egy magyar tudományos akadémia felállítását.
Az 1825-ös reformországgyűlésen (a követek november 2-ai és 3-ai kerületi ülésén) ennek eszméjét ismét fölelevenítették. Már az első gyűlésben szóvá tette ennek szükséges voltát Máriássy Sáros vármegyei követ, de különösen gyújtó hatása volt másnap Felsőbüki Nagy Pál beszédének, melyben hevesen kikelt azon elkorcsosodó főurak ellen, akik elhanyagolják nemzetiségünk és nyelvünk érdekeit.
A közlelkesedésben, melyet a beszéd keltett, gróf Széchenyi István (1791–1860) a hallgatóság közül a követek asztalához lépve, engedélyt kért a szólásra s ezt megnyerve,
„a nemzetiség és nyelv erősítése, terjesztése és pallérozása szent céljára”
felajánlotta minden jószágának egyévi jövedelmét, melyet 60 000 forintban állapított meg a Magyar Tudós Társaság (MTT) – mai nevén Magyar Tudományos Akadémia (MTA) – létrehozására.
[forrás]
A közlelkesedésben, melyet a beszéd keltett, gróf Széchenyi István (1791–1860) a hallgatóság közül a követek asztalához lépve, engedélyt kért a szólásra s ezt megnyerve,
„a nemzetiség és nyelv erősítése, terjesztése és pallérozása szent céljára”
felajánlotta minden jószágának egyévi jövedelmét, melyet 60 000 forintban állapított meg a Magyar Tudós Társaság (MTT) – mai nevén Magyar Tudományos Akadémia (MTA) – létrehozására.
[forrás]
