Trefort Ágoston
javaslatára
1938 november 10-én megalakul az első művészeti egyesület: Pesti Műegylet néven
Trefort Ágoston, teljes nevén: Trefort Ágoston Ádám Ignác (1817-1888) művelődéspolitikus, reformer, publicista, közoktatási és vallásügyi miniszter, az MTA tagja, később igazgatója, majd pedig elnöke volt.
 |
| Eötvös és Trefort |
Az apai örökség és a Csákyak jóvoltából (az 1831-es kolerajárvány idején elvesztette szüleit, és Csáky Petronella grófnő gyámsága alá került) 1836 áprilisában megkezdte első nagy nyugat-európai körutazását, amelyről 1837 februárjában tért vissza. 1837. december 22-én dicséretes eredménnyel tette le ügyvédi vizsgáját, majd állami szolgálatba állt, és a budai udvari kamaránál ingyenes gyakornokká nevezte ki Keglevich Gábor kamaraelnök 1837. április 17-én.
Tagja lett a Nemzeti Kaszinónak, ami fontos baráti kapcsolatokat hozott számára. Itt ismerkedett meg többek között Eötvös Józseffel is 1837 őszen, akivel életre szóló barátságot kötöttek.
Trefort érdeklődése az irodalom irányába fordult ebben az időben. 1839-ben sajtóba javasolta a magyar képzőművészet ápolására egy „Művészeti Egylet” alapítását. Ez volt első fellépése a nyilvánosság előtt, és ennek eredménye lett a Műegylet, amelynek első elnöke is lett.
 |
| Vigadó, 1840 |
A Műegyletet a vásárlóközönség megteremtése, ifjú művészek támogatása és itthon tartása érdekében hozták létre. 1840-től évente egy, 1853 és 1865 között havonta rendeztek olyan kiállításokat - az utóbbi időszakban a Duna-parton, a mai Roosevelt téren állott Diana-fürdőben - amelyek a legjelentősebb művészeti események közé tartoztak a fővárosban. Már első, 1840-ben megrendezett kiállításukon osztrák és német művészek munkáit is bemutatták, és együttműködtek a fontosabb európai nagyvárosok művészeti egyleteivel és egyesületeivel. A külföldi művészek előtérbe helyezése volt a leggyakrabban hangoztatott kritika az egylet tevékenysége ellen, amely 1868-ban beolvadt a Képzőművészeti Társulatba. A Műegylet mindamellett közfeladatokat is magára vállalt, ezek közül a legfontosabbak a Nemzeti Múzeum javára történő vásárlások voltak.
[forrás]
